6.5

Gigi szemszöge

Miután gond nélkül továbbjutottam tegnap este, ráértem a további önmarcangolásra amiért Harry miatt lemondtam a Dylannel való találkozásomat.

Viszont ma reggel úgy ébredtem, hogy helyreállítom a karmámat és teszek valami jót. Egyelőre semmi nem jut az eszembe, mikor megcsörren a telefonom. Azt hiszem, hogy Hazz, de a kijelzőn Selena nevét pillantom meg. Bár már nem rossz a kapcsolatunk, de még mindig inkább semleges, ezért értetlenül meredtem a készülékemre. Kierőltettem magamból a legkedvesebb hangszínem és beleszóltam.

- Szia, Gigi – válaszol Sel – Nem zavarlak?

- Nem, még nem rég ébredtem fel. Mondd csak nyugodtan.

- Először is gratulálni szeretnék a múlt estéhez. Már nem volt időnk a ott nagy rohanásban, de nagyon jó voltál – dicsér meg – Másrészt... szeretnélek megkérdezni, hogy lenne-e kedved eljönni a ma esti Demi koncertre. Mondta, hogy jóban vagytok és nem tudom tudod-e, de ma a városban lépnek fel. Gondoltam hátha...

Teljesen meglepett az ötlet, de úgy voltam vele, hogy talán ez lehet a mai jótett. A bátyám barátnőjével csinálni valamit, elvégre én tettem tönkre majdnem a kapcsolatukat.

- Igen, persze, szívesen megyek veled – bólintok rá – Mikor és hol találkozzunk?

Selena lediktálja a címet, én pedig rájövök, hogy valamikor muszáj beszélnem Dylannel. Elnézést kell kérnem és elmagyaráznom, hogy mi történt. Mármint nem minden egyes részletet. Azt például nem kell tudnia, hogy Harry és én csókolóztunk már, és azt sem, hogy nem vagyok biztos az érzéseimben. Merthogy vannak.

Úgy döntök, hogy írok egy vázlatot arról, mit fogok mondani. Hülyeség lehet, de ezzel is húzom az időt legalább. Sajnos mindennel kész vagyok, még azzal is, hogy eldöntöm mit énekeljek jövő héten. Pedig már kettőt kell. Megebédeltem, beszéltem anyáékkal, akik meg akarnak látogatni hamarosan. Számat húzogatva mentem bele, bár tudom, hogy így is kiváltságos helyzetben vagyok, amiért egyedül élhetek tizenhét (majdnem tizennyolc!) évesen néhány utcára a világsztár testvéremtől. Ahogy mondtam, kiváltságos. A szüleim szeretnek, de megegyeztünk az elköltözésemről, miután meggyőztem őket, hogy jövőre úgyis egyetemre mennék, és valószínűleg nem otthon laknék. Így meg csak olyan, mintha kollégista életet élnék. Na jó, majdnem olyan.

Végül ráveszem magam, és rányomok Dylan számára a képernyőn. Kicseng.

- Dylan, szia. Én vagyok – száll meg egy pillanatnyi csönd – Szeretnék még egyszer elnézést kérni a múltkori miatt. Bár azóta nem beszéltünk, még mindig nagyon szarul érzem magam. Csak bejött ez a dolog, segítség kellett a barátomnak és tényleg ezt kellett tennem. Kérlek, ne utálj meg emiatt örökre – elásom magam, olyan szánalmas vagyok, de mégis megnyugodott a lelkem kicsit.

- Gigi, nem kell mentegetőznöd, már mondtam. Nem haragszom – feleli könnyedén – De ezért tudod, mi jár, ugye?

- Nem? – közlöm félig állítva, félig kérdezve.

- Sürgősen be kell pótolnunk valamikor – hallom, ahogy elmosolyodik.

- Mindenképpen – vigyorgok én is.

- Most sajnálom, de mennem kell. Épp egy forgatás közepén vagyunk – nevet fel.

Ezért is elnézést kérek, hogy ilyenkor zavartam, majd letesszük a telefont. Abban a pillanatban érkezik egy sms-em Nialltől.

„Hallom te is ott leszel ma este. Akkor a stadionnál tali. :)"

Harryvel kapcsolatom különleges volt, az ír fiút viszont nagyon jó barátaim közé sorolhatom, mióta megismertem őket. Visszaírok neki, hogy igen és hogy akkor biztos, hogy jön-e. Erre kaptam válaszul egy képet, amin Liam, Hazza és ő pózolnak – szelfiznek egész pontosan – az autójukban. Elmosolyodom, a kelleténél kicsit tovább vizsgálom a fotó egy bizonyos pontját, majd én is készülődni kezdek.

Zuhanyzás után egy magas derekú farmer és egy halványrózsaszín top mellett döntök. A hajam kivételesen göndörön hagyom és felteszem a szokásos sminkemet. Nem nevezhető visszafogottnak, de nem is túl sok. Alapozó, szemöldökfesték, barna szemhéjpor, fekete tus és rengeteg szempillaspirál az alig látszó pilláimra. A rúzst és szájfényt most hanyagolom, pedig megveszek értük.

Elindulok a Selena által megadott címre és a bátyám nyit ajtót. Míg Sel is elkészül, Justinnal megvitatjuk, hogy Demz vendégfellépője a turné alatt Cher, így az ő jelenlétére is számíthatunk. Ennek örülök, bírom azt a lányt. Egyfajta vadságot, de közben jóindulatot sugároz, és ez tetszik.

A tesóm barátnője egy ezüst csillogó ruhát vett fel és haját fonatos lófarokba fogta.

Beszállunk a limóba, mert vele persze azzal kell menni, és végre útra kelünk.

- Szeretném megköszönni, hogy eljöttél velem – néz rám hálálkodva – Be kell vallanom, kicsit féltem mit reagálsz a meghívásomra...

Finoman felnevetek.

- Mióta ismeritek már egymást Demivel? – kérdezem tőle, csakhogy fenntartsam a társalgást, ám úgy tűnik, sokkal érzékenyebb területre tévedtem, mint gondoltam volna.

- Dem és én... Hát... ez egy hosszú történet...

- Csúcsforgalom van, egy óra minimum lesz az út az arénáig – mosolygok rá bátorítóan.

- Még a Barney-s időkben lettünk jóban. Aztán tudod, hogy megy ez... Barátokból legjobb barátok. Akkor volt úgymond a kapcsolatunk tetőpontja, mikor mindketten befutottunk. Azt hiszem, ez tette velünk a legtöbb rosszat. A hírnév kicsit mindkettőnket megváltoztatott, állandóan martuk egymást. Egyik nap annyira megbántott, hogy soha többet nem álltam vele szóba. Később ő bekerült a klinikára, mert kiderült, hogy segítségre van szüksége, én pedig elkövettem egy hatalmas hibát. Sosem látogattam meg. Üzeneteket írtam neki néha, amiben kifejeztem támogatásom, de egyszer sem voltam bent nála a klinikán – könnyesedik a szeme – Most érted... akármennyire sértett voltam, ez nem mentség. Utána egy partin találkoztunk, ahol megbeszéltük a nézeteltéréseinket, de így is távol álltunk már egymástól. Új barátok, új elfoglaltságok, tudod, hogy megy ez... De egyre jobban hiányzik, tényleg. Nagyon – sóhajt fel, én pedig nem is gondolkodtam, csak odamentem mellé és megöleltem. Nem gondoltam volna, hogy valaha így fogunk itt ülni. Pont vele.

Lassan meg is érkezünk, és a VIP bejáraton át bejutunk a nézőtérre. Korán érkeztünk, de már teltház van. A koncert elkezdődik és lenyűgözve nézem a barátnőmet. Mikor elér a Skyscraperhez, teljesen meghatódom. Hihetetlen, hogy lehet valaki ennyire erős és példamutató. Minden, amin keresztülment... Most mégis itt áll és erőt ad az embereknek.

Demi felkonferálja Chert, aki az ikonikus Swagger Jagger című dalával áll színpadra.

Az előadás az utolsó dallal véget ér, én pedig megkérem Selt, hogy menjen már egyedül hátra, mert én felhívom a fiúkat és megkérdezem, merre vannak.

Csörgetem Niallt és a hangzavartól alig értem, mit mond, de sikerül kivennem, hogy a melléképületben várnak és maradnak az After partira. Megígértem nekik, hogy meggyőzöm Selenát (a barátnőmet?), hogy ne menjünk még mi se haza.

Demi is szólt már, hogy nagyon szívesen lát minket az utóbuliban, úgyhogy maradunk még kicsit.

Oda már Louis is eljön és elhozza a barátnőjét is. Óvatosan Harryre sandítok, aki rám mosolyog és bólint egyet. Ezek szerint minden rendben van köztük. Oda is ülök hozzájuk, egy nagy rózsaszín kanapéra úgy, hogy Hazz és Neil között kapjak helyet. A szőkeség egyszerre feláll és átsétál az én volt helyemre. Már kezdem azt hinni, hogy megharagudott rám valamiért, mikor az újonnan mellém kerülő Liam belesúg a fülembe.

- Odáig van Demetriáért – villant feléjük egy sejtelmes mosolyt.

Demiért? Ezt még senki nem említette korábban. Furcsa, de ahogy rájuk nézek, hirtelen minden világossá válik. Niall úgy nézi a lányt, mintha egy angyal szállt volna le közénk. Csak az a baj, hogy Demnek barátja van már legalább három éve. Aki mellesleg ma sem jött el. Szomorúan vonom le ezeket a következtetéseket magamban, mikor Harry felhúz a karomnál fogva, hogy menjünk táncolni. Nem igazán stílusom ez a tucc-tucc zene, szóval inkább elvonulunk az italpulthoz beszélgetni. Órákig ott ülünk és újabb információkat tudunk meg egymásról, mígnem közbelép Cher.

- Sziiiiasztok, tubicáim – Ölel meg minket hátulról – Hazza, drágám, téged is lehet látni?

- Úgy tűnik – karolja át Harry is a lányt, én pedig akaratlanul is kezdem kicsit kínosan érezni magam.

- Arra gondoltam, Gigi, hogy még egy pár napig a városban leszünk, elmehetnénk együtt vásárolni valamikor – szakítja félbe a társalgást újra Cher.

- Igen, az tök jó lenne, rám férne már néhány új cucc. Holnap képes leszel kikelni az ágyból? – nevetek fel.

- Haha, nem vagyok részeg, egyáltalán. És persze, a holnap tökéletes.

Ott hagyom még őket kettesben és elkezdem keresni Selenát. Ideje lenne hazamenni. Meglátom őket Demivel és boldogan veszem észre, hogy vidám hangulatban társalognak. Nem akarom így őket zavarni, de már késő, mert észrevettek. Minden mindegy alapon elárulom Selnek, hogy indulni kellene, aki beleegyezik. Elbúcsúzunk Demtől és hívjuk a limót.

Alig várom már, hogy az ágyamban feküdjek, nagyon leszívott ez a mai éjszaka.

Már majdnem elaludtam, mikor pittyeg egyet a telefonom.

„Hogy voltál képes elköszönés nélkül itt hagyni? :'( Nagyot csalódtam, Ms Bieber!"

Meg sem kell néznem a feladót, tudom, hogy Harry küldte az üzenetet. Széles vigyorral az arcomon válaszolok neki, így sms-ezem álomba magam.

Reggel gyorsan elnézést kérek Hazzától, hiszen mondanom sem kell, míg aludtam rengeteg „Na, tessék, most meg elalszol" szidalmat kaptam tőle.

Sokáig húztam a lóbőrt, délben keltem, tehát elmegyek ebédelni és már nem jövök haza a vásárlásig.

Cherrel a Zarában kezdünk és onnan haladunk szép sorban az üzleteken.

- Szóóóval, mi a helyzet a sztárvilágban? – fordul felém egy farmergatyával a kezében – Sikerült már beilleszkedned?

- Azt hiszem, kezdem megtalálni a helyem – tolom félre én is a vállfákat – Itt vagy te, meg Demi. Selenával is egyre jobb a kapcsolatunk a kezdeti nehézségek után. Meg persze a srácok. Niallel nagyon jó barátságot alakítottam ki az utóbbi időben – magyarázom neki.

- Niallel? Várj csak... nem Harryvel láttalak beszélgetni? – néz rám értetlenül.

- De, igen. Tegnap Harryvel – helyeslek.

- Na, már azt hittem, hogy ennyire sok volt az alkohol – nevet saját magán – De akkor miért Neilt emelted ki? Talán a göndörkével összetűzésben vagytok?

- Jaj, dehogy. Csak... Harryvel a kapcsolatunk egészen... más – próbálom magam megértetni.

- Mi? – stoppol le – Hogy érted, hogy más? Kislány, történt köztetek valami? – néz a szemembe merőn.

- Hát... - megbízom Cherben azt hiszem, de eléggé zavarban vagyok és nem tudom, elmerjem-e mondani neki, hogy mi volt, elvégre lehet, hogy csak én látok bele többet a helyzetbe.

- Bökd már ki – unszol.

- Egyszer csókolóztunk, meg egyszer együtt is aludtunk, de akkor semmi olyan nem történt, esküszöm. Meg igazából elég sokat beszélünk, de hát szóvak ez bonyolult, én sem értem teljesen...

- Nézd... nagyon szeretem azt az idiótát, de ha még van választásod, ne tedd. Ne keveredj vele semmilyen kapcsolatba – látom, hogy mennyire komolyan gondolja, ezért nem tudom megállni, hogy ne kérdezősködjek.

- Miért?

- Harold... nagyon jó gyerek alapjában véve, de egy nőcsábász. Talán ma szerelmet vall neked, de holnap meg egy másik lányt dug a lakosztályukon – közli kimérten, nekem meg mintha egy kést döftek volna az oldalamba. Tudom, hogy ilyen, vagyis valamilyen szinten sejtettem, de ha más mondja, akkor elkezd az egész valóságossá válni...

- Nagyon sajnálom, Gig. Csak kötelességemnek éreztem szólni. Hazz mindig ezt csinálja – fokozza tovább, én pedig csak illedelmesen megköszönöm, hogy figyelmeztetett, de úgy tűnik, túlkapja a hülyeséget és Britney Spears Womanizer című dalával száguld tovább a bolt kirakatai között.

Azonnal el akarok tűnni innen. Cher figyelmeztetése óta másra sem tudok gondolni, csak arra, ahogy Harry más lányokkal van. Nem tudom kiverni a fejemből és a legrosszabb, hogy mindig egy újabb csaj bukkan fel. Sietősen elköszönök barátnőmtől és lelépek. Mihelyst hazaérek, levágom magam az ágyra és lecsukom a szemeim, ahol szintén ezt látom. Fejemre húzva egy párnát ordítok egyet, mintha attól elszállnának ezek a gondolataim.

.

.

.

.

.

.

Itt is van a legújabb  :)

Kötelességemnek érzem szólni (mert már végre tudom), hogy 10 részes lesz a történet, de mindegyik "félbe van vágva", tehát még 8 fejezet van a végéig. Illetve még vacillálok, hogy az utolsót ne hozzam-e egyben. Nem ti vagytok az elsők, akinek ezt elmondom (bocsi), és megkérdezték tőlem, lesz-e második kötet/évad. Erre az volt a válaszom, hogy akkor, ha ti szeretnétek. :) Kérlek írjátok meg, mi erről a véleményetek. :)

És akkor most kicsit az aktualitásokról: Ki örül Sel és Gigi jobb viszonyának? Vannak itt #Jelena shipperek? :) És mi a helyzet Cherrel? Megkaptam a barátnőmtől, hogy sikerült unszimpatikussá tennem a karaterét, pedig nem akartam, szerintem nem az. :D Szerintetek?

Most is el fogom nektek árulni a következő rész dalait:

One Direction - Moments

Sofia Karlberg - Take Me To Church

P!nk - Blow Me (One Last Kiss)

Várom az ötleteket kommentben :)