10

Gigi szemszöge

A tegnapi nap után újult erővel vetem bele magam a munkába, hiszen Selena mondta, hogy nem árt, ha van egy másik dal is a tarsolyomban. Persze a felkészülésből a szokásos dolog lett, miszerint összevissza énekelgetek mindent. 

Mikor végezek a huszonegyedik dallal, amit a saját szórakozásomra adok elő, megcsörren a telefonom. Selena.

- Igen?

- Szia Gig - szól bele a készülékbe - Mikor érkezel?

- Basszus, már ennyi az idő? - teljesen belemerültem az éneklésbe, már rég ott kéne lennem - Ne haragudj, indulok - vetek véget a beszélgetésnek. Azonnal hívom a limót, most nem érek rá sétálgatni. Idő közben pittyeg a mobilom, mert lesz ma egy eseményem. Csodálkozva megyek rá, majd rájövök, hogy most lesz az MTV Movie Awards, amire még anno Niall meghívott. Írnom kéne neki egy sms-t, hogy aktuális-e még. 

Rányomok a küldésre, miközben meg is érkezek a már jól ismert stadionba.

- Selena, istenem, ne haragudj, teljesen belefeledkeztem a...

- Semmi gáz - szakít félbe - Csak húzz fel a színpadra, mert a szervezők leveszik a fejem. Gondolkodtál másik dalon?

- Igen, és őszintén fogalmam sincs mit fogsz szólni az ötlethez, de mi lenne, ha a te egyik ezeréves szuper slágered adnám elő?

Sel összehúzott szemekkel bámul vissza rám, de én csak válasz nélkül rohanok fel a pódiumra, beszélek a hangosítóval és megmutatom, mire is gondoltam.

Selena már a második sornál a hasát fogva röhög, de utána csak mosolyogva figyel. 

- Hatalmas ötlet! Nem gondoltam, hogy vissza fogom ezt a dalt hallani, azta... - kacag fel újra.

- Akkor jó lesz? Inkább ez, mint a Miley, nem? - kérdezem kíváncsian, miközben csipog egyet a zsebem. Kitapogatom a telefonom és feloldom.

"Hogyne, gyere, alig várom. Találkozzunk már előtte! Héttől próbálunk. Ide tudsz jönni fél nyolc körül?"

Visszaírom, hogy rendben, majd megvárom a próba végét és hazabattyogok. 

Mivel ma lesz a díjátadó, ezért felhívom a bátyám által ajánlott sminkest és fodrászt. Ez egy nagy esemény, én pedig már celebnek számítok, úgyhogy oda kell figyelnem az ilyen dolgokra. 20 perc múlva ide is érnek, én meg csak lefelé görgetem a twitterem amíg elkészülök. Ekkor jön egy újabb SMS.

"Ennyire rosszul énekeltem tegnap?  Azért reméltem, hogy ma felkeresel. :( Összetörted a pici szívem. :'("

Felnevetek Dylan üzenetét olvasva és miközben a fodrász kitépi az összes létező hajam, válaszolok neki.

"Ne hülyéskedj, eszelős voltál. :D Csak próbáltam, most meg a díjátadóra készülök."

"Movie Awards? Én is ott leszek, bemondó vagyok az egyik részben. Hétre megyek a próbára."

Hát ez szuper. Szóval Dylan is ott lesz, mikor először találkozok Harryvel az eset óta. Kínosabban már nem is alakulhatott volna. Viszont nem akarom lemondani, hiányzik Niall és a fiúk is. Nem kerülhetem őket örökké Harry miatt és nemsokára úgyis elutazok. 

A smink és a haj után magamra ráncigálom a ruhát, amit az elkövetkezendő neves eseményre tartogattam. Gyönyörű babarózsaszín, hosszú, pánt nélküli és a hasánál ezüst színű gyöngyök díszítik. A sérómat laza hullámosra csinálták hozzá. Utoljára még belenézek a tükörbe mielőtt elindulok. Justin nem tud jönni, mert Sellel jótékonysági találkozóra mennek, Demi az est műsorvezetője lesz, Cher pedig otthon van Angliában, szóval egyedül fogok mászkálni, amíg nem csatlakozhatok Dylanhez. A fiúkkal is szívesen lennék, de nem bírom ki Harry jelenlétét magam mellett úgy, hogy ne remegjen közben a gyomrom, és ne süssem le a szemet. Fogalmam sincs milyen viszonyban vagyunk, vagy kéne lennünk most, de egy biztos. Rendkívül kínos és még mindig fáj, hogy láttam azzal a lánnyal csókolózni. Nem kéne ezzel foglalkoznom. 

Gondolatmenetemnek a fotósok és riporterek vetnek véget, mikor kiszállok az autóból. Életemben nem hallottam még ennyiszer, hogy "Gigi, mosolyogj, Gigi, ide nézz". Időbe telik, mire hozzászokok majd, az tuti.

Belépek az óriás épületbe, ahol már jó sok sztár és statiszta szaladgál körbe-körbe. Persze pont a srácok vannak színpadon.  Odaintegetek nekik, mikor Harryvel összetalálkozik a tekintetünk. Csak elkapja a fejét, nekem meg mintha egy kést döftek volna a mellkasomba. Pontosabban a kés már ott volt, úgyhogy most mintha még beljebb nyomta volna.

Valaki megkocogtatja hátulról a vállam, erre mosolyogva fordulok meg és ölelem magamhoz (talán kicsit túlságosan hirtelen) Dylant. Rásandítok Harryre. Elkapta a pillanatot, de az arcán nem tudok felfedezni semmit. Csak énekel tovább.

A fiúk befejezik és odaköszönnek. Kivéve Hazz-t, aki csak hátramegy a színpad mögé. Úgy viselkedik, mintha neki állhatna feljebb. Komolyan?!

- Annyira örülök, hogy itt vagy - hálálkodik Niall.

- Én is örülök, hogy itt lehetek - mosolygok rá.

- Gig, én megyek, elolvasom újra a szövegem a biztonság kedvéért - vág vicces arcot, mire elnevetem magam és ott hagy minket.

- Ez mi voolt? - faggat Neil kíváncsian.

- Ő? Hát... nem tudom - meredek a semmibe - Igazából.. egyszer már megbeszéltünk egy randit, de aztán jött Harry és tudod... - szégyellem el magam, pedig nem kéne - Szóval tegnap találkoztunk, elmentünk egy karaoke bárba és tök jó volt. Nagyon jól éreztem magam vele. 

- Te még mindig... - sóhajt fel együttérzően - érzel valamit Hazza iránt?

- Nem akarok erről beszélni - zárom le a témát - Viszont van valami nagyon fontos dolog, amit el kell mondanom. 

Látva szőke barátom kíváncsian vidám tekintetét, rögtön bele is kezdek.

- Turnéra megyek! 

- Mi??? - Tátja el a száját, majd magához ölel - Gratulálok! De... hogyhogy? Kivel? És mikor?

- Jövő héten indulunk Selenával, az ő vendégszereplője leszek és nem mellesleg Dylan is velünk tart, mint fotós. 

- Hű, kislány, belehúztál - dicsér meg játékosan, mire én felkacagok  - És figyelj... oké, lezártad a témát, értem. De nem gondolod, hogy el kéne mondanod Harrynek? 

- Szerinted neki nem kellett volna megemlítenie, hogy van egy másik lány, vagy talán több is, akivel elszórakozgat? - fújtatok gúnyosan.

- Teljesen igazad van, de Gigi, akármit is hiszel, te nem csak egy lány voltál neki a sok közül és ha más nem; legalább tőled tudja már meg, ne az újságokból - néz rám bátortalanul.

Van benne valami, viszont őszintén... félek egy ilyen beszélgetésbe belekezdeni Harryvel.

Harry szemszöge

A műsor után az After party helyszínén leülök a bárpulthoz és rendelek egy alkoholmentes koktélt. Mikor utoljára ebben a pózban és helyzetben voltam elveszítettem egy számomra fontos lányt. Igen, asszem' most beérem egy alkoholmentessel.

Gigi gyönyörű ma, én pedig szerintem sosem voltam még ilyen féltékeny. Egész este Dylan O'Briennel (meg néhányszor Naillel) beszélgetett, még csak rám sem hederített egyszer sem. Hát nem érdekli a dal, ami neki szólt a múltkor?

Mintha csak történnének csodák, ebben a pillanatban lép oda hozzám. 

- Szia - köszön félénken.

- Szia. Nagyon szép vagy - dicsérem meg, miközben teljes testemmel felé fordulok.

- Köszönöm - pirul el - Harry... szeretnék elmondani valamit.

Ez az, talán most történik meg. Talán meg tudott nekem bocsátani és rájött, hogy nekünk együtt kell lennünk. Talán...

- Turnéra megyek. - Várj... mi? - Jövő héten indulunk Selenával. Én leszek a sztárvendég és három hónapig távol leszünk. Június közepén jövök haza legközelebb, az utolsó koncertkor. Egyébként Dylan is velünk jön, ő fog fotózni.

El sem hiszem, hogy három hónapra elmegy. Ráadásul Dylannel. Hát persze, hogy Mr. Mindenki Kedvence még fotózni is tud. Ennyi erővel én is mehetnék.

- Értem. Hát akkor... sok sikert, asszem'? - veszem le róla a szemem - És gratulálok.

Képtelen vagyok mást kinyögni, mire csalódottan megköszöni és elmegy. Dylan már ott várja az egyik asztalnál, helyet is foglal neki. Közömbös tekintettel nézem, ahogy a srác megpaskolja maga mellett a helyet, ahová Gigi leül. Erre Dylan átkarolja a vállát és rámosolyog. Nekem pedig most tépték cafatokra a szívem. Nincs kedvem tovább itt maradni, hazamegyek.

Liam szemszöge

Egész nap hánytam és ment a hasam. Jókor, így a díjátadó napján. Kb. három fájdalomcsillapítót vettem be nem olyan rég, úgyhogy legkevésbé a bulizáshoz van kedvem. A stadionban már egy lélek sincs, mindenki átment az Afterre vagy haza. Benézek az első terembe, ami a legközelebb van és leülök a zongorához. Nem játszok semmit, csak szórakozottan ütögetem a billentyűket.

- Ez valami huszadik századi finomság? - hallok meg egy hangot hátulról. Az ajtóban egy lány áll, Sophia, azt hiszem. Azt tudom, hogy az X-factorban táncos, mert Lou barátnőjének, Eleanornak az egyik legjobb spanja - Ne haragudj, csak itt hagytam a cipőm. 

- Nem, ez csak az unalom szerzeménye - mosolygok rá - Semmi gond, igazából nem is tudom hol vagyok - nézek körbe a szobában.

- Ez a táncosok öltözője, amibe valamiért betettek egy zongorát is - áll meg mellettem, és én csak most veszem észre milyen csinos. A szemeim kicsit lejjebb vándorolnak az arcáról, majd még egy kicsit lejjebb, mire megköszörüli a torkát.

- Bocsánat - nevetek zavaromban. Ő is elvigyorogja magát és arrébb lök a zongoraszéken.

- Játssz valamit. Valami reménytelenül romantikusat - vonja fel szemöldökét - Azokat szeretem.

Félve kezdek bele talán az egyetlen dalba, amit le tudok játszani, mikor megmutatja, hogy énekelni is tud.

Én is beszállok hozzá, hangunk remekül kiegészíti egymást.

- Tessék - ír fel valamit egy papírfecnire, mikor a dalnak vége szakad - Ha máskor is le akarnál nyűgözni a zongoratudásoddal.

Kinyitom az összehajtogatott lapot és mosolyogva dugom el telefonszámát a zsebembe.

Harry szemszöge

- Hé, mit szomorkodsz te itt? - jön át Eleanor a szobámba. El is felejtettem, hogy itthon van, nem volt kedve ma este bulizni.

- Elcsesztem az életem - fekszek arrébb az ágyamon helyet adva neki.

- Mit tettél már megint? - mosolyog rám.

- Gigi - adok választ röviden.

- Ó, te jó ég. Most mit csináltál? - fordul felém.

- Turnéra megy. Három hónapig nem fogom látni és vele megy a tökéletes pasijelölt is - magyarázom Lennynek.

- De Giginek bejössz, ez egyértelmű. Még azok után is érezhet irántad valamit, hogy lesmároltad azt a buta libát - mondja meg véleményét a rá jellemző stílusban.

- Már mindegy... - sóhajtok fel.

- Mi az, hogy mindegy?

- Holnap indulnak Los Angelesbe próbálni, onnan pedig két nap múlva a turnéra.

- És hánykor indulnak? - könyököl fel, mire értetlenül válaszolok.

- Azt hiszem, Neil valami olyasmit mondott, hogy reggel hat körül indul a busz.

El ránéz az órára, majd visszafordul hozzám.

- Hajnali három múlt. Ha sietsz, még odaérsz.

- Jó, persze. És mit kéne neki mondanom?

- Ööö, nem is tudom... mondjuk amit érzel?! - csap vállon.

Kipattanok az ágyból és rohanva húzom fel a cipőm, miközben már imádkozok, hogy jó legyen a közlekedés.

Persze, hogy dugó van.

- Jim, nem tudnánk valahogy kikerülni? - szólok előre a sofőrnek.

- Esélytelen, ez itt Amerika - hallom meg a választ, mire kétségbeesetten keresem a telefonom. Nem fogok tudni odaérni, de még mindig elmondhatom neki. Még nincs késő. Nem láthatom az arcát és nem csókolhatom meg, de meg kell adnom az esélyt így is. Tárcsázom a számát és várok.

Selena szemszöge

- Végre felpakoltunk mindent! - állapítom meg mosolyogva. Justin velünk jön Los Angelesig, majd ott akad le a csapatról. Így én is és Gig is eltölthetünk még egy kicsivel több időt vele.

- El sem hiszem, hogy indulunk - zuhan bele a kanapéba Gigi, egyenesen Dylan mellé. Olyan jó látni, hogy boldog, a Harrys szenvedések után megérdemelte, hogy az legyen.

Szólok mindenkinek, hogy indulhatunk, csak bemegyek a kézi táskámért, mert azt még az asztalon hagytam a nappaliban. 

- Gigi, nem is te lennél - kacagok fel vidáman, mikor meglátom, hogy ott felejtette a telefonját. Még egy ilyen szétszórt lányt! Ám ahogy kezembe veszem, hogy kivigyem neki elkezd csörögni és Harry neve jelenik meg a kijelzőn. Egy pillanat alatt döntést hozok és visszadobom a telefont az asztalra.

- Mehetünk! - kiálltok egyet, mire a busz elindul.

Egy óra utazás után Gigi kíváncsian járkál körbe.

- Hé, nem láttátok a telefonom? Basszus, lehet otthon hagytam.

- Ne aggódj, majd veszünk neked egy újat - nyugtatom meg, ő pedig visszaül a helyére.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

HÁÁÁT ITT IS VAN AZ ÉVADZÁRÓ! 

El sem hiszem, hogy ez a pillanat is eljött! Mint látjátok, a befejezés nyitott maradt, így megvan az esély a második évadra! :)

Kérlek titeket, hogy ha szeretnétek, akkor írjátok le nekem kommentben, én pedig tájékoztatok majd mindenkit róla. Én nagyon szívesen írnám tovább, csak rajtatok áll, hogy folytassam-e. :)

Így végezetül pedig hoztam egy kis meglepetést, ugyanis megtaláljátok a történetben szereplő összes zenét SORRENDBEN, LEJÁTSZÁSI LISTAKÉNT Spotifyon, ha beírjátok a keresőbe, hogy: s1 

Remélem örültök neki, jó zenehallgatást :)

Aki szeretné a második évadot, az nyugodtan leírhatja azt is, hogy mit vár tőle. :)

Egyelőre puszilok mindenkit, köszönöm a több, mint 1k megtekintést, a sok csillagot és a kommenteket wattpadon. Imádlak titeket, olvasóim, ti vagytok a legjobbak! ♥